Farsang eredete, szokásai

Mikor is van a farsang?

A farsang minden alkalommal karácsony és húsvét közötti időszakra esik. Pontosabban vízkeresztkor, január 6-án kezdődik, és egészen hamvazó szerdáig tart. A farsang csúcspontja pedig a karnevál szokott lenni, melyet magyarul a farsang farkának is neveznek. Ez a karnevál tulajdonképpen tavaszváró és télbúcsúztató is egyben.

A farsang eredete

A nálunk is használatban lévő farsang szó a germán eredetű Fastenschank (böjti kocsma) szóból származik, ezzel utalván a húshagyó keddre, hiszen a húsvéti böjt előtt ez volt az utolsó nap, amikor még lehetett alkoholt fogyasztani. Némelyik országban, mint pl. Olaszországban is a carneval (karnevál) szót használják.

A farsangi vigasságok is az ókori Rómáből terjedtek el. Ott rendeztek először álarcos felvonulásokat és zenés táncmulatságokat Szaturnusz Isten tiszteletére. A Saturnalia ünnepe alkalmából minden évben hétnapos mulatságokat tartottak. Ezek a vigasságok a középkorban már kiterjedtek az egész Európára. A farsang a legtöbb ünnepünkkel szemben nem vallási ünnep, annak ellenére, hogy a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé esik, hanem középkori hiedelmekre és babonákra épül fel. Ezt az ősi és pogány gyökereken alapuló ünnepet az egyház próbálta is visszaszorítani sokáig, de sikertelenül.

Farsangi szokások

Farsang

A Föld különböző országaiban zajló farsangi ünnepek mindegyikében van egy közös pont. Ez pedig a tél végi maszkos, álarcos, jelmezes, ünnepi vigasságok és események. A farsang tehát a nagyvilágban mindenhol a mulatozás, a bálok, a tánc és a jókedv időszaka. Kijelenthetjük ezért, hogy a farsang legfontosabb elemei ezek a jelmezes felvonulások, melyeknek a másik közös jellemzőjük, hogy a farsangi időszak utolsó hétvégéjére esnek.

A világon a két legismertebb ilyen felvonulás a riói karnevál és a velencei karnevál.

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban alakultak ki, és ezekben a szokásokban több nemzet hatása is érvényesült. A jó kedélyű mulatozástól kezdve, a tréfálkozáson át, az eszem iszom összejövetelig minden megtalálható benne. Természetesen mindezeket különleges jelmezekbe és álarcok mögé bújva tesszük itthon is.

Jelmezes maszkos felvonulás Magyarországon

A magyar farsangi bálok legkorábbi említése Mátyás király korához kötődik, elsősorban az olasz és a francia mintát követő álarcos mulatságok formájában. Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás.

A mohácsi felvonulást a világon sokfelé ismerik. A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Korábban Farsangvasárnaptól Húshagyókeddig tartott a mulatság. A Farsangi időszak utolsó csütörtökjén pedig a gyermekeket öltöztetik fel maskarába.

Busőjárás

A busójárás eredetét Mohácson a török kiűzés legendájával is magyarázzák, miszerint a mohácsi őslakosok, akik megelégelték a törökök általi rabságot, ijesztő álarcokba öltözve, különböző zajkeltő eszközökkel, a Dunán átkelve, zavarták el a törököket Mohácsról.

A busók ruházata az évek során nem változott semmit. Kifordított rövid szőrű bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes harisnyát húztak, lábukon pedig bocskort viseltek. Az övükre kolompot akasztották, kezükben pedig kereplőt vagy buzogányt tartottak. A legfontosabb viszont, ami a busókat jellemzi a fából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

A felvonulás menete a következő: a csoportok a főutcán vonulnak fel, majd a város főterére érkezvén elkezdődik a farsangi mulatság. Ezek után a Duna-parton és a környező utcákban is hatalmas zajt keltve ünnepelik a farsangot. A vigasság végén pedig újra visszatérnek a főtérre, és a meggyújtott máglya körül táncolnak. A vasárnappal viszont nem ér véget a mohácsiak farsangi mulatsága, mert kedden tovább folytatják, amikor is egy máglyára rakott koporsó elégetésévél és körültáncolásával búcsúznak el a téltől, és köszöntik a tavasz eljövetelét.

Farsang és a fánk

A farsang egyik legismertebb és legkedveltebb étele a farsangi fánk. Ez Európában szinte mindenhol hozzátartozik a farsanghoz. Ismerhetjük még ezeken a neveken is: huppancs, krepli, siska, pampuska, herőce, stb.

A fánk eredetéről sok teória létezik. Az egyik legenda szerint Marie Antoinette francia királyné által terjedt el, a másik szerint Bécsből származik, egy Krapfen nevű pék feleségétől, aki dühösen a türelmetlen vendégek felé akarta hajítani a nyers tésztát, de az véletlenül a forró olajban landolt, és abban kisülve osztatlan sikert aratott. De van olyan elképzelés is, hogy Berlinből származik, amire az lehet a bizonyíték, hogy a mai napig sok helyen hívják a fánkot Berlinernek.

fánk

Magyarországon, annak ellenére, hogy már a Mátyás király idejében is ismerték ezt az ételt, csak a XIX. században terjedt el, és lett szokássá, hogy vízkereszttől – hamvazószerdáig tartó farsangkor az asztalon legyen ez a finomság.

A fánk lehet gömbölyű, lapos, lehet a közepén mélyedés a lekvár számára, de akár lehet a közepén teljesen lyukas is ott, ahol farudakra felhúzva árusítják ezeket a finomságokat.

A babona szerint a farsangi fánk fogyasztása, az újévi lencséhez hasonlóan, szerencsét, bő termést és gazdagságot hoz a házhoz, de a szerelmi életben is segítséget nyújthat.

Egykor a farsangi időszakot a párkeresés időszakának, és egyben esküvői szezonnak is tartották. A lányok ilyenkor fánkkal kínálták meg a fiúkat. Ha egy pár együtt tört ketté egy fánkot, az a közelgő esküvőt jelentette, mivel a fánk oldalán körbefutó szalag a karikagyűrűt jelképezte.


Ajánlott termékeink

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Sörivó vagyok

Help

Nyakkendő

Heti akciós termékünk

További vicces termékminták megtekintése

Vissza a kezdőlapra